Kérdése van?
Keressen minket!
Tel.: +36-75/343-646
E-mail: info@contorg.hu
kettős
Kettős könyvviteli programok

Könyvelőprogram – minden esetre!

Könyvelőként szeretjük, ha munka közben egyszerűbb a dolgunk, nem mindegy, hogy az adatbevitel, mennyire bonyolult! Könyvelőprogramunkat az egyszerű és gyors adatrögzítésre készítettük fel, ismerve a könyvelők igényeit. Az adatimport szolgáltatások nagymértékben kiváltják a kézi adatrögzítést, már nem szükséges mindent kézzel könyvelni! Felhőbe is viheti a könyvelését, bárhonnan, bármikor beléphet és dolgozhat!

egyszeres
Egyszeres Könyvviteli program

Az Egyszeres Könyvviteli Programunkban több típusú egyszeres könyvvezetés lehetősége van választható módon beépítve, bevételi nyilvántartás, pénztárkönyvi könyvelés, naplófőkönyvi könyvelés - ez utóbbiból vállalkozói- és társadalmi szervezeti naplófőkönyv, mindezekhez pedig még egy önállóan is használható, komplett forint- és valuta-házipénztár, és egy teljes értékű forintos és devizás online számlázó.

integrált
Integrált KKV Rendszer

Az integrált pénzügyi és számviteli rendszer egy komplex szoftver, amely egy vállalkozás pénzügyi- és számviteli, készletgazdálkodási, gyártási, értékesítési, eszközgazdálkodási feladatait, a szükséges funkciókkal együtt biztosítja, oly módon, hogy a vállalat egyes munkahelyein felmerülő adatigényeket, dokumentumokat egy közös adatbázisból, mindenkor egyező módon szolgálja ki. Hatékony, gyors, informatív!

bér
Bérügyviteli rendszer

A Contorg Bérügyviteli Rendszer (Contorg Bér) gazdasági társaságok, valamint könyvelő irodák számára kifejlesztett integrált típusú bér- és munkaügyi szoftver, amely teljes körű és hatékony támogatást nyújt a személyzeti-, a munkaügyi-, a bér-, adó-, és járulék-és TB-kifizetőhelyi elszámolások területén. A rendszerben több számfejtési módszer van beépítve, a gyors és egy lépésből megoldható számfejtés érdekében. Felhős alkalmazásként kiváló megoldás Home Office bérszámfejtési feladatokra!

számla
Számlázó programok

Kényelmes, gyors és pontos számlázás! Sokféle változatunk mindegyike megfelel a számlázás szigorú szabályainak, alkalmas a NAV Online 3.0 számlázásra, illetve E-számlaszolgáltatásra. Az Evolut Számla képes a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki készletnyilvántartásainak, környezetvédelmi termékdíj-kezeléssel egybekötött nyilvántartásainak vezetésére.
Működik felhőben, helyi hálózaton, devizában, készletkezeléssel együtt, WooCommerce Web-áruházban.

kereskedelmi
Készletgazdálkodási rendszer

A Kereskedelmi rendszerünk nagy- és kiskereskedelmi, jövedéki engedélyes kereskedői, mezőgazdasági termékfelvásárlási, építőanyag-kereskedelmi, Woo Commerce Webshop értékesítést végző vállalkozások számára alkalmas. Cikkek gyors keresése, többféle vonalkód alkalmazása, árajánlat-készítés, Web-rendelésfelvétel, szállítólevél-készítés, pro forma számla- és díjbekérő-készítés, gyűjtőszámlázás, partnerhez kapcsolt árjegyzék, raktári készletkezelés, gyártás, stb. forintban és devizában – támogatja az értékesítési feladatokat. A környezetvédelmi termékdíjak, katalógusok és EPR kategóriák a programba be vannak építve, azok segítségével a készletmozgásokban elkészül a környezetvédelmi termékdíj-bevallás előkészítése, illetve az EPR díj adatszolgáltatáshoz szükséges adatok is. Hálózaton, felhőben, egyedi gépen és távoli kapcsolattal egyaránt működik.

befektetett
Tárgyi eszköz-nyilvántartó rendszer

A Befektetett Eszköz-nyilvántartó program teljes tárgyi eszköz-nyilvántartást biztosít, a főkönyvi és KKV rendszerrel összekapcsoltan. Magába foglalja az immateriális javak, és tárgyi eszközök teljes nyilvántartását. A program az értékcsökkenést a számviteli törvény szerinti, továbbá az adótörvény szerinti szabályok szerint számolja el, az adóalap korrekcióról listát készít, továbbá figyeli a fejlesztési tartalék határidejét. Selejtezési, üzembe helyezési jegyzőkönyveket készít, deviza-alapon is működik.

previous arrow
next arrow

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

2024. 06. 17.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb kettő évig szüneteltetheti. Ezzel kapcsolatos írásunkat már évekkel ezelőtt 2013-ban kiadtuk, de a téma iránti állandó érdeklődés miatt  most lényegesebb pontokon kiegészítjük a 2017-es szabályokkal.

Kik vagyunk, kérem nézze meg az erről szóló tájékoztatónkat!

Weboldalunkon az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről szóló írásunkat még 2013-ban tettük közzé, de e téma látogatottsága miatt szükségesnek láttuk kiegészíteni a 2017. január 1. után bekövetkezett változásokkal. Az eljárás annyiban is módosult, hogy már azóta rendelkezésre áll a Webes ügysegéd, amin keresztül a szükséges bejelentéseket el lehet végezni. Kérjük a korábbi e témában írt tájékoztatásunkat ezen frissebb, 2017 évi változásokkal egybevetve, ezekkel kiegészítve kezeljék.

Az egyéni vállalkozást 2017.január 1. utáni kezdő időponttól legalább 1 hónapig, de legfeljebb 2 évig lehet szüneteltetni. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A szüneteltetést be kell jelenteni a T101E nyomtatványon az illetékes kormányhivatalnak, az önkormányzatnak a helyi iparűzési adó miatt, a változást követő tárgyhónap 12. napjáig, továbbá egyéni vállalkozói igazolványát is le kell adnia ezzel egy időben. Amennyiben nincs az egyéni vállalkozónak biztosítási jogviszonya a szünetelés alatt, akkor célszerű bejelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére a NAV-nál a TAJ-kártya érvényességének biztosításához.

Aki a szüneteltetést még 2016. december 31 előtt kezdte, annak 5 évig lehetséges a vállalkozási tevékenység szüneteltetése. Arra azonban ügyelnie kell, hogy az 5 év leteltével, ha nem jelenti be a vállalkozási tevékenysége folytatását, akkor az egyéni vállalkozás megszűnik, ami a megszűnéssel járó soron kívüli bevallások (évközi is lehet!) benyújtását és SZJA, ÁFA, stb. kötelezettség befizetését is jelentheti. Az egyéni vállalkozó a szünetelés alatt nem számolhat el vállalkozóként bevételt, költséget, értékcsökkenést, kivéve a vállalkozás megkezdése előtt vásárolt anyagokkal, árukkal összefüggően felmerült kiadásait.

Amennyiben az egyéni vállalkozónak a szünetelés alatt a szünetelés megkezdését megelőző korábbi időszakról befolyt bevétele, kiadása keletkezett, akkor ezekről nem egyéni vállalkozóként köteles adóbevallást adni, hanem önálló tevékenységből származó jövedelemmel kell elszámolnia a magánszemélyekre vonatkozó előírások szerint a bevétel megszerzésének évét követő évben benyújtandó SZJA bevallásában.

Változott 2019. 01.01-től az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén az álláskeresési járadék igénylésével kapcsolatos szabályozás is. Az 1991. évi IV. törvény 58. § (5) 6. e) alpontja szerint: … „Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.”…. A szabályváltozásban közrehatott az Alkotmánybíróság 25/2016. (XII. 21.) AB határozata, amely a foglalkoztatási törvényre utalva, azt mondta ki, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység is kereső tevékenységnek minősül. Az álláskeresési járadék igényléséhez szükséges az egyéni vállalkozó részére egy NAV által kiadott igazolás, amelyben az áll, hogy az egyéni vállalkozó tevékenysége alatt a járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Az adóév végén is szünetelő egyéni vállalkozónak további adókötelezettsége keletkezhet abban az esetben, ha korábban igénybe vett valamilyen adókedvezményt (kisvállalkozói, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény, stb.) és ezek feltételeinek teljesítésében a szünetelés időszaka alatt elmaradása keletkezik, akkor ezek miatt adóbevallási, befizetési, vagy visszafizetési kötelezettsége keletkezik, amit a szüneteltetés lejáratát követően kell rendeznie.

Nem csak könyvelünk, szoftvereket is készítünk, melyekkel széles körű szolgáltatásokat nyújthat vállalkozó ügyfeleinek!

Egyéni vállalkozók számára készített programunkat itt nézze meg!

___________________________________________________________________________

2013-as tájékoztatónk eredeti szövege

A szünetelést – mint ahogy annak megszűnését is – elektronikusan, változási űrlapon be kell jelenteni a nyilvántartó hatóságnak. A szünetelés alatt lényegében nincs- adófizetési, bevallási és járulékfizetési kötelezettség. Ha a szünetelés az adóév egészében fennáll, – az egyéni vállalkozó adóbevallásra nem kötelezett.

A már működő, illetve az induló egyéni vállalkozóknak a szünetelés lehetősége egy érv az mellett, hogy változatlanul megmaradjanak ebben a státuszukban, tehát ne alapítsanak egyéni céget, vagy gazdasági társaságot.

A szünetelést nem kell indokolni, a bejelentését követő napon hatályba is lép, tehát nem szorul hatósági jóváhagyásra. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. A törvény nem tartalmaz semmilyen státuszbeli korlátozást a szünetelésre, tehát azt bármilyen tevékenységű, foglalkozású (fő- és mellékfoglalkozású, kiegészítő tevékenységű) egyéni vállalkozó alkalmazhatja. Annak sincs akadálya, hogy egy adóévben többször, ismételten szüneteljen a vállalkozás.

A szünetelés az adózásban a következőket jelenti:

A szünetelés alatt lényegében nincs- adófizetési, bevallási és járulékfizetési kötelezettség. Ha a szünetelés az adóév egészében fennáll, – az egyéni vállalkozó adóbevallásra nem kötelezett. Ez alól csak néhány adókedvezménnyel kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettség bevallása a kivétel (pl. kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény stb.).

Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költség (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolható el.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Eva alany egyéni vállalkozó is szünetelhet – ez nem érinti, nem szünteti meg az eva alanyiságát. A szünetelés esetére nem vonatkozik az egyébként eva alanyiság feltételeként előírt folyamatos tevékenység végzés, illetve meghatározott bevétel elérésének követelménye.

A szünetelés ideje alatt a bankszámla is megszüntethető. A szünetelést egyébként a banknak is be kell jelenteni.

Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ugyanakkor ezen időszak alatt a biztosítás is szünetel, tehát a szünetelő egyéni vállalkozó egészségügyi ellátásra sem jogosult, illetve a szünetelés időszaka a nyugdíjhoz szükséges biztosítási időbe sem számít bele. Ez miatt nyugdíjhoz közel nem ajánlott a szünetelés.

Szünetelés alatt KATA-t sem kell fizetni.

A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó – ha más jogviszonyban sem biztosított – a havi tételes összegben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra.

A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó munkanélküli ellátásra (álláskeresési járadékra) nem jogosult, mert az egyéni vállalkozót a törvény kereső tevékenységet folytatónak tekinti, és ezzel kizárja az álláskeresési járadékból.

A szünetelés előnyeivel leginkább a főállású egyéni vállalkozók, és ezek közül is a szezonális tevékenységet végzők élhetnek. A szüneteléssel az egyéni vállalkozó rugalmasan igazodhat a saját piacához, megrendeléséhez – ezzel összefüggésben optimalizálhatja adó- és járulékfizetési kötelezettségeit. A szünetelés igen népszerű lehet az egyéni vállalkozók körében – de inkább csak a kisebbek, akiknek nincs alkalmazottjuk tudnak élni vele.

Alkalmazottat is foglalkoztató egyéni vállalkozóra a szünetelés nem értelmezhető, miután a munkaviszony nem szüneteltethető. A szünetelés feltételezi az egyéni vállalkozásban foglalkoztatott valamennyi munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését. A folyamatosan végzett vagy végzendő ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységben viszont a szüneteléssel a vállalkozás kényszere miatt nem lehet élni.

Egyéni vállalkozók szüneteltetése...